Városi Szolgáltató Zrt. – Energiahatékony felújítása
Projekt leírása
Városi Szolgáltató Zrt.
(2000 Szentendre, Szabadkai út 9.)
Energiahatékony felújítása
A szentendrei beruházás összes elemére vonatkozik:
Automata mérőrendszer, ami egy honlaphoz csatlakozik az on-line adatátvitelhez.
A honlap kitűnő marketingerővel bír, hogy megismertesse az energiahatékony beruházásokat a cégekkel és a fogyasztói rétegekkel.
Az ESCO-konstrukció (energia-megtakarításból fedezhető a beruházási költség egy része) mellett a beruházás lezárultával a tulajdonjog a szentendrei Városi Szolgáltató Zrt.-re száll át.
1) Építészet
A szentendrei Városszolgáltató Zrt. központi épületének teljes homlokzati szigetelése, ún. ’’thermo-burok” kialakítása. A homlokzati szigetelés 50%-ban újrahasznosított kőzetgyapot szigetelőanyagból készült. A tetőszerkezet átalakítása révén jelentősen lecsökkentettük a hőveszteséget és ezzel is hozzájárultunk az ún. ’’thermo-burok” kialakításához. A nyílászárók cseréje mellett az előtér átépítését is elvégeztük.
A főépület teljes felállványozására szükség volt (beleértve a végfalak beugróit is) a szigetelés és nyílászárócserék, illetve kisebb mértékben a tető-átépítés szakszerű kivitelezése céljából. Az állványozás mind munkavédelmi, mind érintésvédelmi szempontból megfelelt minden előírásnak.
A B30-as falazóblokkból készült külső falszerkezetekre 14 cm vtg. 50%-ban újrahasznosított anyagból készült ásványgyapot hőszigetelő rendszer készült, a színezési terven látható, a tervező és megrendelő által választott színű vékonyvakolattal. A hőszigetelő lemezeket ragasztás mellett fém dübelekkel, mechanikailag is rögzítettük.
Mivel a 14 cm-es kőzetgyapot szigetelésnek komoly önsúlya van (amit a ragasztóanyag is jelentősen fokozott), ezért szükséges volt a szakaszonkénti építés és alátámasztás, illetve az általános műanyag dübelezés helyett acélbetétes dübeleket kellett alkalmaznunk. Az 50%-os újrahasznosításból adódóan a kőzetgyapot állaga kis mértékben megváltozott, valamivel puhább és morzsolhatóbb volt, mint a normál kőzetgyapot, de ez nem okozott érdemi problémákat a kivitelezés során.
A falszerkezetek hőátbocsátási tényezője: 0,25 W/m2K (előírás: 0,45 W/m2K).
A dübelezésnél nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy egy kőzetgyapot táblát minimum 5 helyen rögzítsünk dübellel is a ragasztás mellett. Általánosságban több rögzítés is elhelyezésre került, főleg a töredék daraboknál. A dübelek elhelyezése úgy történt, hogy először befúrással a helye kialakításra került, majd a dübel tok került behelyezésre, aztán a dübel fém beütő része került kalapáccsal beékelésre.
Csak az éppen aznap felhasználásra kerülő kőzetgyapot bálákat helyeztük ki a munkaterületre, a többit zárt helyen tároltuk a ragasztó és egyéb anyagokkal együtt. Ennek oka, hogy a kőzetgyapot szigetelés a polisztirollal ellentétben erősen nedvszívó és nehezen szárad ki, és ilyen állapotában a felhelyezése szigorúan tilos.
A melléképület hátsó fala is szigetelésre került, de a mellette levő csak indirekt módon fűtött kazánház nem.
A szigetelés elhelyezésénél figyelmet kellett annak fordítani, hogy a meglévő villamos vezetékek védőcsőbe kerüljenek, a gázvezetékek pedig hozzáférhetőek maradjanak, így utóbbiaknál 14-cm-nél vékonyabb szigetelés került elhelyezésre.
Az előcsarnok felőli fal szigetelése
A felhelyezett szigetelőlapok összedolgozása, összecsiszolása is szükséges, hogy a fal síkja kellően egyenes legyen és ne a gletteléssel kelljen eltüntetni a kisebb szintkülönbségeket, mivel az túlzott anyaghasználatot okoz, és a színezés esztétikáját/összképét is ronthatja.
Utána:
A tetőtér kiugró („kutyaól-szerű”) elemeinek eltüntetésével kisebb lett a hűlő felület, így kevesebb szigetelőanyagot kellett felhasználni, és az egységes tetősík miatt nincs hőhíd veszélyes terület.
Teljes termikus burok került kialakításra, mindkét épületrészen (főépület és mellék-épület). Minden fal (még a melléképület két tetőrészét összekötő tetőfal és annak teteje is szigetelésre került.). A két épületrész között található fűtetlen nyaktag oldalfalai is szigetelésre kerültek, mindkét épületrész irányába. A melléképületnél még a kazánházi oldalfal is szigetelésre került, mivel a kazánháznak természetesen nincs fűtése és a kötelező szellőztetés miatt a hőmérséklete – fűtési időszakban – mindig alatta marad a melléképületnek.
A lábazati hőszigetelés 8 cm vastagságú zártcellás PS hab hőszigetelő rendszerrel készült, szürke színű, műgyanta alapú, fagyálló lábazati vakolat felületképzéssel. Az épület körüli járda felbontásával a szigetelő lemezeket az alaptest felső síkjáig kellett levezetni. A lábazati szigetelés és a megmaradó járda közötti rést szakszerűen tömítettük. A hőszigetelő lemezeket ragasztás mellett dübelekkel mechanikailag is rögzítettük.
A) Főépület
Előtte/közben/utána:
A tetőtér jelentősen átalakult. A hőhidak csökkentése érdekében, a meglevő „kutyaól” jellegű tetőtéri ablakok helyén egységes tetősíkot alakítottunk ki, melyekre kettesével sorolt tetősík ablakok kerültek, beépített külső árnyékolóval. A tetőfelépítmény és az ablakok előtti alacsony hajlású tető ácsszerkezete bontásra került. Az ablakok közötti falazott felmenő falakat az ablakok parapetéig visszabontottuk, a parapeteken található fűtési vezetékek megmaradtak, azok építés közbeni védelméről gondoskodtunk. Az alacsony hajlású tetőszakasz alatti búvótérből a kazánsalak feltöltés eltávolításra került. A szaruzatot a szerkezeti átalakítás miatt a tervek szerint módosítottuk, kiegészítettük új 10/15 elemekkel.
A tető- és padlásfödémek hőátbocsátási tényezője: 0,15 W/m2K (előírás: 0,25 W/m2K)
Tetőtér átépítése
Előtte/közben/utána:
A belső felületre új, egységes burkolat készült. A megmaradó búvótérben a burkolat 1,2 cm vastagságú OSB, míg a használati terekben két réteg gipszkarton (a belső oldali RF15 minősítésű), bordavázra rögzítve, felület-folytonosított hőtükrös párazáró fólia alátéttel.
A ferde felületeknél a szerkezeti módosítások miatt teljes héjalat felújításra került. A ferde felületek esetében az elkészült, bordavázra rögzített gipszkarton burkolat és az alátét fólia közé fújtuk be a 25 cm vastag cellulóz szigetelést.
A tetőtér felső, vízszintes felületére a padlástérből 13 cm új cellulóz anyagú, önterülő hőszigetelést készítettünk, és erre került az új járófelület, a szükséges karbantartási munkák elvégzésére. A szerkezetben levő párazáró fóliát meghagytuk, átvizsgáltuk, szükség szerint cseréltük.
Tetőtér átépítése
Utána:
C)
Befújt cellulóz szigetelés
A tető szigeteléséhez cellulóz alapú szigetelőanyagot használtunk fel, ún. ’’befújó” technológiával.
1.4) Nyílászárók cseréje
A) Főépület
Előtte/közben/utána:
Valamennyi külső nyílászárót és könyöklőt cseréltünk. Az ablakok fehér, műanyag tokszerkezettel készültek, az üvegezések a szükséges hő- és fényátbocsátási tényező alapján lettek kiválasztva. Az új külső párkány horganyzott acélból, a belső könyöklő fehér, laminált forgácslapból készült.
Közben:
A nyílászárók külső síkja megegyezik a meglevő falszerkezet külső síkjával. A tetőtérbe új tetősík ablakok készültek, a rögzítésükhöz szükséges palló keretekkel. A nyílászárók külső vízzárása öntapadó EPDM lemezekkel, belső párazárása PUR hab hézagkitöltés háttértámaszú tartósan rugalmas kittel történt.
Utána:
A nyílászárók hőátbocsátási tényezője: <1,30 W/m2K (előírás: 1,60 W/m2K)
Az üvegezett felületek hőátbocsátási tényezője: 1,00 W/m2K
Az üvegezett felületek fényátbocsátási tényezője: 65 %
Az előcsarnok felé eső falakra 10 cm-es bordavázra két réteg gipszkarton burkolat készült. A légrést befújt cellulóz szigeteléssel töltöttük ki. Felületképzés, előkészítés után két réteg fehér diszperziós festés történt. A lapostető csatlakozásánál, az álmennyezeti térben, illetve a tartószerkezet mögött is készült szigetelés. A lapostető bitumenes lemez hőszigetelése változatlan maradt. A fal csatlakozásnál a szigetelés 40 cm magasságig zártcellás PS hab hőszigetelő rendszerrel készült, a lábazattal megegyező felületképzéssel. A szigetelő lemez alatt a tetőszigeteléssel felület-folytonosított, felhajtott vízszigetelés készült.
Számos egyéb kiegészítő munkafolyamat is szükséges volt a homlokzati szigetelésekhez és nyílászárócseréhez . Ilyen a felállványozása az épületnek illetve annak bontása. A nyílászáróknál levő szigetelés (befordulások) kialakítása, élvédőzése, megerősítő álózása, bádogozása és a megóvása igen jelentős feladat, ami komolyan megnöveli a költségeket egy ablaktalan/tőzfalfalhoz képest.
2) Biomasszaelgázosításon alapuló mini-kogenerációs erőmő (CHP)
A szentendrei Városi Szolgáltató Zrt. telephelyén faelgázosításon alapuló, 30 kW elektromos teljesítményű, kapcsolt energiatermelést megvalósító kis erőművet (háztartási erőmű) létesítettünk. Feladatunk volt a meglévő kazánházi technológia az új kis erőművi technológiához való illesztése az ehhez szükséges átalakításokkal.
Közben:
Fontos volt a terület kellő mélységű alapozása, mivel a talajszerkezet lazább a geológia vizsgálatok szerint. A betonlemez alatt 80cm mélységben talajcserét hajtottunk végre a megfelelő rétegrendekkel.
Az előre elkészített biomassza-CHP-reaktor elemek daruzással kerültek a helyükre, majd összekötésük és installálásuk a helyszínen zajlott és több hetet vett igénybe.
Faelgázosítási technológián alapuló „CHP” blokk: A fa oxigénszegény környezetben való izzításával éghető gázt tudunk előállítani. A megrendelő számára rendelkezésre álló alapanyag: 35 – 45 % nedvességtartalmú faapríték.
Az alapanyag (faapríték) tároló alkalmas az alapanyag fogadására úgy, hogy a szállító járművek a faaprítékot közvetlenül a tárolóba tudják üríteni. A tároló kapacitása 7,5 m3. A berendezés ezen felül alkalmas a salak automatikus eltávolítására.
A fa elgázosításának eredményeként keletkezett gázt robbanómotorban tudjuk hasznosítani. A motor kialakítása olyan, hogy az előállított alacsony fűtőértékű gázt jó hatásfokkal tudja felhasználni. A motorral generátort működtetünk, mellyel villamos energiát állítunk elő. A motor működéséhez szükséges hűtő rendszert úgy lett kialakítva, hogy az ott begyűjtött hőt hasznosítani tudjuk. Emellett hasznosítani tudjuk még a motorból kilépő forró füstgáz hőtartalmát is.
Felügyeleti rendszer: A felügyeleti rendszer biztosítja a berendezések és részegységek hibamentes, egységes rendszerként való működtetését. Ehhez a mérési helyekről adatokat gyűjtünk, és a megfelelő beavatkozó szerveken keresztül a folyamatot irányítani tudjuk.
A fa elgázosításon alapuló kapcsolt energiatermelést megvalósító fő technológiai berendezések a következők:
Faelgázosító berendezés (reaktor)
Ciklon
Hűtő (gáz/víz hőcserélő)
Gáztisztító berendezés
Gázmotor
Vezérlő szekrény
Kiegészítő berendezések:
Faapríték tároló
Faapríték mozgató, beadagoló
3) Napelemek és hibrid kollektorok telepí-tése a Városi Szolgáltató Zrt. székházára
3.1) Hibridkollektorok
12 db hibrid-kollektor (napelem és nap-kollektor) speciális elhelyezése történt függőleges felületre (kémény). A hőtermelés HMV készítésre és főtésrásegítésre fordítódik.
Előtte / Közben / Utána
A falazott kémény délkeleti és délnyugati falára egy napcsapdával kombinált napelemes rendszert helyeztünk. A napelemek mögött felmelegedett levegőt visszavezetjük az épületbe és hőjét annak fűtésére hasznosítjuk. A kémény délkeleti és délnyugati falára összesen 12 db napelem táblát helyeztünk.
Évi átlagos áramtermelés: 9080-9715kWh
Az inverterek bemeneti feszültségtartománya: 175-560 VDC, maximális bemenő árama: 15 A.
Az inverterek a celláktól érkező egyenfeszültséget alakítja át 230V/50Hz-es váltakozó feszültséggé.
A megtermelt áram alakja teljesen szinuszos, nagyon alacsony harmonikus torzítással, a jelalakot egy mikroprocesszor szabályozza. A folyamatos szabályzás, teljesen automatikus működést biztosít. Független processzoros rendszer ellenőrzi a hálózati adatokat, és on-line adatátvitel valósul meg.
A 8,28 kW teljesítményű táblák 3 db invertere, és egyéb csatlakozó szerelvényei a kazánházba kerültek. Áramtalanításuk a tűzvédelmi főkapcsolóval lehetséges.
A napelemek szükséges benapozása miatt az épület mellett levő fasor kivágásra került, de a fákat alacsonyabb lombkoronájú fajtákkal pótoltuk.
Az épületben fel nem használt elektromos áramot a szolgáltatóval kötött szerződés értelmében az országos rendszerbe tápláljuk.
3.2) Napelemek (8,3 kW)
A földszintes oldalszárny délkeletre tájolt félnyereg tetejére 24 db 240 Wattos (max. kapacitású) panelt helyeztünk el ferde tetőre Fronius inverterekkel. A tetőszerkezeten megerősítésre a tartószerkezeti terv szerint nem volt szükség, a táblákat fogadó tartószerkezetet szabvány kötőelemekkel rögzítettük a szaruzathoz.
Data logger is beépítésre került, mely az automatikus termelési adat-továbbítást biztosítja, mivel közvetlen állandó internetkapcsolat lett kiépítve. Ezáltal folyamatosan nyomon követhető és naplózható az összes napelem termelése (megtermelt energia, működési adatok).
Utána:
200 db 250 Wattos (max. kapacitású) panel elhelyezése síktetőre, Fronius inverterekkel. Data logger is beépítésre került, mely az automatikus termelési adat-továbbítást biztosítja, mivel közvetlen állandó internetkapcsolat lett kiépítve. Ezáltal folyamatosan nyomon követhető és naplózható az összes napelem termelése (megtermelt energia, működési adatok).
RENESCO Építő Kft.
